Mekkora a rizikó? - Kisállatok műtéti aneszteziológiája

Az altatástól szinte minden gazdi fél, és nem szívesen teszi ki kedvencét az ezzel járó beavatkozásnak. 

A kisállatok aggódó tulajdonosai gyakran kérdezik műtét előtt "Ugye csak bódítás lesz?" vagy "Ugye biztosan fel fog ébredni?".

Ez teljesen normális érzelmi reakció, hiszen amit nem ismerünk, attól általában félni szoktunk. Minél több információnk van azonban az aneszteziológia mibenlétéről, annál könnyebben oszlanak el misztikus aggodalmaink. A biológiában ugyan nem létezik nulla százalékos rizikó, de a megfelelő altatási protokoll mellett kedvencünk a lehető legnagyobb biztonságban lesz.

Miért van szükség egyáltalán altatásra?

Több oka is lehet annak, ha az állatorvos az altatás mellett dönt. Lényeges indok, hogy a páciens a beavatkozás ideje alatt mozdulatlan legyen és sem a műtét közben sem közvetlenül utána ne érezzen fájdalmat. Az altatás másik oka, hogy az állat tudatvesztett állapotba kerüljön azaz ne tudja, hogy mi történik vele. Az anesztezia mértékét vagyis, hogy milyen mély altatásra van szükség, a várható fájdalom hosszúsága, erőssége és jellege határozza meg.

Egy fogkő eltávolítása például nem jár lényeges fájdalommal, ezért felületes altatást alkalmazunk. Ily módon az állat mozdulatlan és nyugodt marad, a beavatkozást gyorsan és precízen el tudjuk végezni. Komolyabb, hasűri műtétek - például egy ivartalanítás - során azonban erős fájdalommal számolunk, ezért az altatást is ehhez igazítjuk.

Bódítás vagy altatás?

Bódítás alatt a rövid, injekciós narkózist vagy csak altatógázos immobilizációt értünk. Ezt alkalmazhatjuk non invazív vizsgálat során például rágcsálók röntgen felvételekor vagy akár agresszív állatok vizsgálatánál is. Az ébredés ilyenkor azonnal megkezdődik, amint az altatógázt elzárjuk. A bódításnak leginkább nyugtató és szorongásoldó hatása van. 

Altatás alatt a hosszabb és fájdalommal járó beavatkozáshoz szükséges altatást értjük, ami légcsőtubussal történik és folyamatos fájdalomcsillapítással kísérjük.

Az altatás fázisai

Az altatás soha nem azt jelenti, hogy beadunk a páciensnek egy injekciót. A tudatvesztést fokozatosan érjük el és annak különböző fázisait meghatározott paraméterek szerint folyamatosan ellenőrizzük. 

Az altatás kezdetén az állat megnyugtatása a cél. Mind a bevezető mind fenntartó szakaszt állandó orvosi felügyelet alatt tartjuk. 

Gyakran teszik fel a kérdést, hogy gázos altatást alkalmaz-e az állatorvos. Tudni kell, hogy az altatógáznak önmagában semmiféle fájdalomcsillapító hatása nincs, így azt leggyakrabban a bevezető és fenntartó résznél használjuk. Az inhalációs vagyis gázos altatás legnagyobb előnye, hogy egy légcsőtubuson keresztül tiszta oxigént juttatunk az állat szervezetébe és a páciens szükség esetén lélegeztethető is. 

A másik lényeges pont az altatás során a vénás út biztosítása, vénakanül segítségével. Ezen keresztül adagolhatóak többek között a fájdalomcsillapító gyógyszerek és a vérnyomást stabilizáló infúziós oldat is. 

Az altatógáz mellett a fájdalomcsillapítást intravénásan, gyógyszerekkel tartjuk fenn.  Az adagolt gyógyszerek mértéke az állat fajától, súlyától és életkorától is függ.

Az altatási rizikó minimalizálása

Azért, hogy a rizikót és az esetleges szövődményeket a lehető legkisebbre csökkentsük, egy 
1-5-ig terjedő skála szerinti aneszteziológiai rizikóbesorolást alkalmazunk. 

A rizikó felmérésére az állatorvos vérvételt és szívultrahang vizsgálatot kérhet. Ily módon fény derülhet háttérben meghúzódó betegségre, szervi problémára pl. szív, vese- vagy májelégtelenségre, ami miatt az altatás nem végezhető el. Első körben ezeket az alapszervi problémákat szükséges orvosolni, amennyiben a tervezett eredeti beavatkozás halasztható.

Egészséges és fiatal állat esetén a kockázat elenyésző. Fontos szabály, hogy az altatással járó rizikónak mindenképpen kisebbnek kell lennie, mint a beavatkozás hiányában fennmaradó állapot okozhat. Hosszú távon veszélyes kockázatokkal jár például, ha egy rossz szájhigiéniájú állat szájüregi problémáit halogatjuk, ami miatt később szívbelhártya vagy vesemedence gyulladást okoznak a szervekben az odasodródó baktériumok.

Az idős és beteg állatok nagyobb rizikófaktorú csoportba tartoznak, de az előzetes vizsgálatokkal a kockázatok jó eséllyel kiszűrhetők.

Erre figyel az aneszteziológus

Műtét közben az aneszteziológus monitorozza, hogy kellően mély-e az alvás és megfelelő szintű-e a fájdalomcsillapítás. Emellett folyamatosan figyelemmel kíséri az EKG értékeket, a pulzusszámot, a vér oxigénszintjét, a vérnyomást, a légzés minőségét, a testhőmérsékletet.

A szakképzett, aneszteziológiában otthonosan mozgó orvos és asszisztens állandó jelenléte mind az altatás, mind az ébredés során nélkülözhetetlen. Az altatási komplikációk nagy része ugyanis az utóbbi szakaszban történik, amennyiben a pácienst felügyelet nélkül hagyják.

A műtét közben mindig teljes fájdalomcsillapítást alkalmazunk, amelyet az állatorvos utasítása szerinti adagolásban otthon is folytatni szükséges. 

A hazaszállítás után gondoskodjunk a nyugodt és tiszta környezetről és figyeljük az állat viselkedését. 

Az altatás nem ördögtől való! Ugyanúgy, mint az embereken történő beavatkozások során, az állatorvoslásban is sokszor elengedhetetlen vizsgálatokhoz és műtétekhez. Szerencsére régóta rendelkezésre állnak olyan gyógyszerek, amelyekkel a kockázatok minimalizálhatók és teljes fájdalommentességgel elvégezhetők.

Közös célunk, hogy az állatok egészségét megőrizzük és a betegségeket, elváltozásokat gyógyítsuk.

További kérdése vagy félelme van kedvence műtét előtti altatása miatt?
Keresse bátran kollégáinkat állatorvosi rendelőnkben!